Újra van remény!

Lassan fél év telik el a tavaszi parlamenti választások óta. Az akkori várakozás, reménykedés után elérkeztünk az első értékelések időszakához. A politikusok, elemzők és a hétköznapi emberek is felteszik a kérdést: abba az irányba  indultunk-e, amerre vártuk, megtörténtek-e a változások amit az új hatalom ígért?

Az első és legfontosabb vállalás, hogy megszűnik az  állami pazarlás, a közpénzek magánzsebekbe vándorlása, a közvagyonnal hanyagul vagy bűnös módon gazdálkodók az igazságszolgáltatás elé kerülnek.

Ami ezen a téren történik, már régóta sokunk elvárása volt. Az állami bürokrácia értelmetlen burjánzása, önmagukért kitalált hivatalok, volt pártfunkcionáriusoknak menedéket nyújtó igazgatótanácsok és felügyelőbizottságok – mindez az elmúlt nyolc év hagyatéka. Helyes a kormány azon szándéka, hogy az ezek megszüntetésével felszabaduló forrásokat a kisvállalkozók és a termelésben munkát vállalók kapják.

Szaporodnak azok a hírek, hogy az igazságszolgáltatás egyre több ügyeskedőt állít bíróság elé, akik egyszerűen ellopták a közvagyont, a tisztességes emberek által befizetett adóforintokat sajátjuknak tekintették.  Újra bízhatunk benne, hogy a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, a becsületesség pedig ismét értékké és erénnyé válik.

 Vissza kell adni a munka becsületét. Mintha Magyarországon sokan elfelejtették volna, hogy értéket csak munkával lehet teremteni. A nyolc évi spekuláció eredménye csak az elszegényedés és a munkanélküliség soha nem látott mértéke lett. Igenis a legfontosabb feladat, hogy aki dolgozni akar és tud, annak legyen tisztességesen megfizetett munkája! Helyes a kormány terve, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet akar teremteni.

Természetes igényünk, hogy a verejtékkel megszerzett javainkat senki ne vehesse el. Tisztességes társadalomban a tolvajt nem mentheti semmi, sem bőrszíne sem szociális helyzete. Jogosan várjuk el, hogy rendőreink határozottan megvédjenek minden erőszakos cselekménytől. Bennük újra a szövetségest, biztonságunk őreit kell látnunk!

Egyetérthetünk a kormány azon elvével is, hogy a gyengéket, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülteket a társadalomnak meg kell védenie. Nem engedhetjük meg, hogy sok gyermekes családok kerüljenek utcára csak azért mert elhitték a bankok és liberális kormányaink hazug reklámjait a könnyen visszafizethető hitelekről. Igenis jogos az  elvárás, hogy a mi pénzünkből busás haszonra szert tevő bankok legalább profitjuk egy részét ne vigyék ki az országból, hanem adó formájában fizessék be a közös kasszába.

Végre olyan kormányunk van amely a nemzet érdekeit adott esetben a nagy nemzetközi szervezetekkel szemben is védeni akarja. Legyen szó akár a Nemzetközi Valutaalapról vagy az Európai Unióról. Egyébként az ilyen magatartás csak nálunk tűnik különösnek, a világ „normális” országaiban ez a természetes állapot.

Sokszor búslakodunk azon, hogy az elmúlt évszázad a magyar vereségek időszaka volt – Trianon, német és orosz megszállás, az 56-os forradalom leverése. Elérkezett az ideje, hogy újra magabiztos, saját értékeivel tisztában levő nemzetként viselkedjünk!

Nemzeti összetartozásunk és önbecsülésünk közjogi megfogalmazása az állampolgársági törvény, mely megadja a lehetőséget a világban szétszórt minden magyarnak, hogy tagja legyen nemzeti közösségünknek. Ez a döntés gyógyírt jelent a 2004. december 4.-i népszavazás csúfos eredményére.

Kormányunt tehát megtette az első fontos lépéseket az ország ügyeinek rendbetételére.

Másfél hónap múlva mi martonvásáriak is dönthetünk arról, véghezvisszük-e helyben, városunkban is a változásokat. A remény megvalósulása, mely egy élhetőbb Martonvásár megteremtését jelenti, csak rajtunk múlik!

Dr. Szabó Tibor

Polgármester jelölt